|
|
|
2016-07-16 16:24:10, szombat
|
| |
| |
Az igazi diplomata
Ha valóban Krisztus követségében kívánunk járni, végig kell gondolnunk, hogyan lehetünk a nem keresztyének lehető legjobb barátai. Mindannyiunk számára erőfeszítést jelent ellenállni annak, hogy kizárólag keresztyén barátainkkal (vagy keresztyén körünkkel) érintkezzünk. Végtére is - érvelünk - a keresztyének ismerik a hátterünket, a szóhasználatunkat és az értékrendünket. Mennyivel könnyebb velük! Nincs semmi kockázat.
Ezzel szemben inkább kérjük az Urat, tegyen érzékenyebbé azok iránt az emberek iránt, akikkel nap mint nap találkozunk, hátha észrevesszük, kinek van szüksége egy barátra! Lehet, hogy pont a mellettünk élő embernek, a diákotthonban vagy a szomszédságunkban. Alaposan gondoljuk át, kivel kezdhetnénk! Ne húzódjunk vissza, de ne is személytelen módon közeledjünk hozzá! (,,Küldök neki egy traktátust vagy egy könyvet.") Talán csak annyit kell tennünk, hogy egy órára meglátogatjuk a szomszéd szobában lakó társunkat, vagy a házunk kerítésén át elbeszélgetünk a szomszédunkkal, vagy megkérünk valakit a hivatalban, hogy ebédeljen velünk. De legyünk biztosak magunkban, mert a barátkozást elő kell készíteni. Azután imádkozzunk!
Az étkezések mindig kitűnő alkalmat nyújtanak az ismerkedésre. Figyeljük meg hányszor evett Jézus azokkal, akikkel kapcsolatot akart teremteni! Zákeus, Lévi és simon jut eszünkbe, pedig hányan vannak még! Mi is szervezhetünk összejöveteleket. Legyünk találékonyak! Imádkozzunk Isten bölcsességéért és áldásáért!
Talán nem ismerünk elég nem keresztyént. Ebben az esetben alighanem új elfoglaltságokat kellene keresni, vagy új helyekre kellene járni ismeretségi körünk bővítésére. Egyik ismerősöm rendszeresen jár testépítő klubba, kizárólag azért, hogy új barátokat szerezzen. Az egyetem is több tucat lehetőséget kínál az ismerkedésre. A diákok érdeklődésük és képességeik szerint csatlakozhatnak az egyetemi kórushoz, a sportklubhoz, részt vehetnek az egyetemi újság szerkesztésében vagy más szervezetben. Belefolyva az egyetemi életbe, nem csak pozitívan alakítjuk azt, hanem egyszerre megismerjük önmagunkat is, valamint természetes módon érintkezünk a nem hívőkkel.
Nem szabad megfeledkeznünk a hazánkban tanuló külföldi diákokról sem, akik bár sokat tudnának adni másoknak, többnyire teljesen egyedül vannak. Egy idegen országban jó darabig még az igazán társaságszeretők is elveszettnek és zavartnak érzik magukat. (Egy diák elmondta, hogy az első étel, amit Amerikában látott, a hot dog volt. Külön-külön mindkét szót ismerte, és úgy döntött, inkább nem eszik amerikai ételeket.) Minden külföldinek szüksége van társaságra és megértésre, amíg be nem illeszkedik az új kultúrába. Ismertünk olyanokat, akik miután lediplomáztak, saját kormányuk legfőbb vezetői lettek. Mi pedig ezeknek a tehetséges embereknek a személyes ismerősei, barátai lehettünk.
Saját környékünk gyakran a legelhanyagoltabb hely a tanúságtétel szempontjából. Nap mint nap kihajtunk a garázsból, anélkül hogy megfordulna a fejünkben, vajon mi folyhat a szomszéd csipkefüggönye mögött. Áthajtunk a városon, hogy találkozzunk keresztyén barátainkkal. Tegyük otthonunkat a barátság helyévé, oázissá, ahová bárki eljöhet, akinek felüdülésre van szüksége! Kétségtelen, hogy a legtöbb nem keresztyén tízszer hamarabb eljön az otthonunkba, mint a templomunkba.
Kezdetben talán még a felületes barátságot is nyíltan elutasítják. Első otthonunkban, ahol a családommal laktunk, minden szomszédunkért rendszeresen imádkoztunk. Biztosak voltunk benne, hogy Isten azért helyezett el abban a házban, hogy a mellettünk élő két családdal közeli barátságot kössünk, és követek legyünk. Lehet, hogy túl buzgónak tűntünk, mert az idő múlásával is csak felületes ismeretség jött létre közöttünk. Kudarcot vallottunk volna? Ám ezzel egy időben a sarkon túl megismerkedtünk egy másik családdal, akikkel felváltva vittük a gyerekeket iskolába. Közeli barátok lettünk. Később több háztömbbel lejjebb találkoztunk egy másik családdal, akik elmondták, hogy a fiuk sok kérdést tesz fel Istenről, amelyekre nem tudnak válaszolni. Felajánlottuk, hogy tanulmányozzuk együtt a Bibliát. Az első találkozót nálunk tartottuk, aztán felváltva mindig egy másik családnál.
Ettől kezdve tudtuk, hogy be kell fordulnunk a sarkon, hogy rátaláljunk arra, akiben Isten Lelke munkálkodik. Majdnem olyan volt ez, mint amikor becsöngetünk megnézni, van-e otthon valaki. Néha egy apró utalás Istenre olyan választ váltott ki, amelyre építeni lehetett. Ha nem kaptunk választ, nem estünk össze és nem csüggedtünk, hanem tovább kerestünk a sarkon túl. Nem mintha le kellene mondanunk azokról, akik nem reagálnak; egyszerűen nem várunk örökké a válaszra onnét, ahonnét nem érkezik.
Az egyik dolog, amelyet némi sikerrel kipróbáltunk, a nyitottabb családok megvendégelése volt. Úgy találtuk, a legalkalmasabb erre a vasárnap délután három és öt óra közötti időpont. Az utcánkban minden házba egyszerű meghívókat dobtunk be, és egy csomó üdítőt szolgáltunk fel. Általában sokan eljöttek, és olykor este nyolcig vagy kilencig ottmaradtak beszélgetni. A társalgás folyamán mindenkinek szabadon elmondtuk, hogy szeretjük megismerni a közelünkben élő embereket. Ezután könnyen összejöttünk egy-két családdal, hogy elmélyítsük az ismeretséget. Az ilyen alkalmak következtében idővel szabadon megvitattunk mindenféle kérdést, mint bármilyen baráti társaságban. Természetesen végül szóba került a hitünk is.
A szomszédunkban élő egyik családdal közeli barátságot kötöttünk. Észrevettük, hogy az asszony érdeklődik a Biblia iránt, és eljött velünk a templomba a házastársak bibliaórájára. Két hónap elteltével, az egyik összejövetel végén őszintén elmondta, hogy bűnbocsánatra van szüksége. Valamennyien együtt imádkoztunk, mélyen megrendülve a Szentlélek nyilvánvaló működésén. Tanúi voltunk, amint az Úr békességet adott az asszonynak. Aznap este hazafelé menet nagyon keveset beszéltünk, de a következő héten a feleségem levelet kapott tőle. Szavait azóta sem felejtettük el: ,,Köszönöm, hogy elvezettek Jézushoz. Én még csak azt sem tudtam, kit keresek." Ez a család már elköltözött a közelünkből, és értesüléseink szerint a férj még mindig csak vár és figyel. De azóta is barátok vagyunk.
Meg kell kérdeznünk magunktól: ,,Van-e olyan ember az életemben, akiért naponta név szerint imádkozom, kérve a Szentlelket, hogy nyissa fel a szemét és világosítsa meg őt, hogy elfogadja Jézus Krisztust Urának és Megváltójának? Vannak-e olyan emberek, akikkel kölcsönösen mélyítjük a kapcsolatot, és keresem az alkalmat, hogy megmutassam nekik Krisztus szeretetét? Kész vagyok-e további beszélgetést kezdeményezni, hogy elmondjam nekik az örömhírt, ha a Szentlélek alkalmat ad rá? Ha ebből kiderül, hogy nincsenek élő kapcsolataink nem keresztyénekkel, egyszerűen kérhetjük Istent, hogy legalább egy embert mutasson, akivel szeretné, ha megbarátkoznánk, akiért szeretné, ha imádkoznánk, akit szeretettel vehetnénk körül, és akit idővel elvezetnénk a Megváltóhoz. Ő meg fogja mutatni azt az embert. ,,Emeljétek fel a szemeteket, és lássátok meg..." - mondja Jézus (Jn 4,35).
Kérdések
1.Emlékszünk-e olyan esetre, amikor úgy tettünk bizonyságot valakinek, hogy megsértettük vele (miattunk háborodott fel, nem pedig Krisztus kijelentései miatt!)? Mi az, amit ma másképpen csinálnánk?
2.Volt-e olyan tapasztalatunk, hogy egy bizonyos helyzetben mi voltunk Isten egyetlen ,,szája, lába, keze"?
3.A szerző meggyőződése szerint a keresztyén üzenet ,,az elképzelhető legnagyobb ajándék - több, mint egy millió font, több mint egy rák elleni gyógymód, több, mint bármi, amit csak el tudunk képzelni". Hisszük, hogy Krisztus valóban a legnagyobb ajándék? Hogyan kell kihatnia e hitnek másokhoz való viszonyunkra? Ha pedig nem hisszük, mi az, ami meggyőzne erről?
4.Szerintünk jó, ha egy hiteles bizonyságtevő eltitkolja hibáit és kétségeit, vagy épp ellenkezőleg, legyen sebezhető nem hívő barátja előtt?
Paul Little |
|
| |
|
0 komment
, kategória: Mondjuk el - de hogyan? |
|
|
|
Címkék: elfoglaltságokat, társaságszeretők, összejöveteleket, megismerkedtünk, csatlakozhatnak, szerkesztésében, megbarátkoznánk, megfeledkeznünk, keresztyénekkel, csipkefüggönye, szomszédunkkal, legalkalmasabb, megvendégelése, szomszédunkban, tanulmányozzuk, elbeszélgetünk, szomszédunkért, értékrendünket, bölcsességéért, tapasztalatunk, meglátogatjuk, szervezhetünk, kezdeményezni, diákotthonban, megváltójának, következtében, felajánlottuk, szempontjából, bibliaórájára, bűnbocsánatra, kapcsolataink, bizonyságtevő, természetesen, értesüléseink, lediplomáztak, becsöngetünk, igazi diplomata, keresztyének ismerik, emberek iránt, diákotthonban vagy, traktátust vagy, órára meglátogatjuk, szomszéd szobában, házunk kerítésén, étkezések mindig, esetben alighanem, diákok érdeklődésük, egyetemi kórushoz, egyetemi újság, egyetemi életbe, hazánkban tanuló, idegen országban, Imádkozzunk Isten, Isten Lelke, Jézus Krisztust Urának, Paul Little,
|
|
|
|
|
|
| igazi diplomata, keresztyének ismerik, emberek iránt, diákotthonban vagy, traktátust vagy, órára meglátogatjuk, szomszéd szobában, házunk kerítésén, étkezések mindig, esetben alighanem, diákok érdeklődésük, egyetemi kórushoz, egyetemi újság, egyetemi életbe, hazánkban tanuló, idegen országban, igazán társaságszeretők, diák elmondta, első étel, tehetséges embereknek, személyes ismerősei, legelhanyagoltabb hely, tanúságtétel szempontjából, szomszéd csipkefüggönye, barátság helyévé, felületes barátságot, családommal laktunk, másik családdal, gyerekeket iskolába, első találkozót, másik családnál, apró utalás, válaszra onnét, egyik dolog, nyitottabb családok, legalkalmasabb erre, vasárnap délután, utcánkban minden, csomó üdítőt, társalgás folyamán, ilyen alkalmak, asszony érdeklődik, házastársak bibliaórájára, egyik összejövetel, következő héten, feleségem levelet, embert mutasson, bizonyos helyzetben, szerző meggyőződése, keresztyén üzenet, elképzelhető legnagyobb, millió font, legnagyobb ajándék, hiteles bizonyságtevő, elfoglaltságokat, társaságszeretők, összejöveteleket, megismerkedtünk, csatlakozhatnak, szerkesztésében, megbarátkoznánk, megfeledkeznünk, keresztyénekkel, csipkefüggönye, szomszédunkkal, legalkalmasabb, megvendégelése, szomszédunkban, tanulmányozzuk, elbeszélgetünk, szomszédunkért, értékrendünket, bölcsességéért, tapasztalatunk, meglátogatjuk, szervezhetünk, kezdeményezni, diákotthonban, megváltójának, következtében, felajánlottuk, szempontjából, bibliaórájára, bűnbocsánatra, kapcsolataink, bizonyságtevő, természetesen, értesüléseink, lediplomáztak, becsöngetünk, találékonyak, kijelentései, sportklubhoz, megsértettük, észrevesszük, elképzelhető, meggyőződése, kipróbáltunk, érdeklődésük, érzékenyebbé, otthonunkban, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
113 db bejegyzés |
| e év: |
375 db bejegyzés |
| Összes: |
35940 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 6592
- e Hét: 40368
- e Hónap: 69680
- e Év: 257482
|
|
|
Offline
